Mi is az a stressz?
A stressz szó a latin strictus szóból származik, mely jelentése az igénybevétel. A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti. Selye János magyar származású kutató világszerte ismert elmélete szerint a stressz nem feltétlenül ártalmas. Eustressznek nevezzük a jó stresszt, erősítő hatású stresszt, míg distressznek az ártalmas kellemetlen stresszt. Selye a stressz három szakaszát különíti el, így a vészhelyzeti reakció szakaszt, az ellenállás és a kimerültség szakaszt Ez a hármas az általános alkalmazkodási szindróma. (Selye János: Stressz distressz nélkül)
A stresszállapot lehet múló és tartós, ezen belül folyamatos vagy szakaszos, fizikai vagy pszichés, reális vagy irreális. A Selye-féle elképzelés értelmében bármelyik stresszor ugyanazt a hatást váltja ki a hipotalamo-hipofizeo-adrenális rendszeren keresztül. (Természet Világa, 138. évfolyam, 12. szám, 2007. december)
Stressz kutatások
Magatartásélettan és Stressz Kutatócsoport
A Magatartásélettan és Stressz Kutatócsoportban 9 kutató és 5 asszisztens dolgozik, melyhez egyetemi hallgatók is csatlakozhatnak. Az alkalmazott vizsgálati módszerek a viselkedés kutatásától a hormonválaszok monitorozásán keresztül az idegrendszeri folyamatok tanulmányozásáig terjednek. Az osztály kutatói 1963 és 2008 között 396 cikket publikáltak nemzetközi folyóiratokban.
Összefüggést mutattak ki a morfiumfüggőség, mint krónikus stressz, a táplálékfelvételi magatartás és a stressz- illetve a metabolikus szabályozásért felelős neuropeptidek expressziója között.
Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi Stressz Kutatócsoport
A Semmelweis Egyetem Munkahelyi Stressz Kutatócsoportja a munkahelyi stressz testi és lelki hatásait és negatív hatások megelőzésének lehetőségeit vizsgálja. A munkahelyi stressz mérésre alkalmas kérdőíveket validálja, epidemiológiai vizsgálatokat végez, megtervezi a munkahelyi stresszcsökkentő beavatkozásokat, majd azokat lebonyolítja, végül vizsgálja. Munkahelyi pszichoszociális kockázatértékelés és a kockázatcsökkentés lehetőségei” témájú kutatása keretében 2013-ban országos felmérést indított. A kutatócsoport Stauder Adrienne PhD. pszichiáter, egyetemi docens vezetésével erre a célra a Dániában használt COPSOQ II (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II) kérdőív magyar verziójának kidolgozását kezdték el. A www.munkahelyistresszkerdoiv.hu címen bárkinek elérhetővé tették az anonim módon kitölthető kérdőívet. Jelentős adatmennyiségnek köszönhetően minden foglalkoztatási ágazatból, korcsoportból, munkakör típusból és iskolai végzettség szerint voltak kitöltők.
Más országokkal való összehasonlításban Magyarország igen rosszul szerepelt. A magyar munkavállalók stressz szintje kétszer magasabb, mint a dánoké. A munkahelyi stressz tényezők közül a munka értelmességében (67), a vezetés minőségében (49) és a munkahelyi elégedettségben (53) is Magyarország érte el a legalacsonyabb pontszámot. Az érzelmi megterhelés viszont alacsonyabb hazánkban (54), mint a németeknél (63), a munkahely iránti elkötelezettség magasabb a magyar dolgozók körében (50), mint a spanyoloknál (38).
MTMSI – Magyar Tudományos Munkahelyi Stresszkutató Intézet
MTMSI működési területe kétirányú. Egyrészről laboratóriumi körülmények között folyik a tudományos elméleti kutatás nemzetközi tapasztalatok felhasználásával. Majd ezt gyakorlatba átültetik a magyarországi vállalatok számára. Alapvetően a megbízó veti fel a kérdést, amire választ szeretne kapni, ez meghatározza az alkalmazható módszert. Környezettanulmánnyal, interjúkkal, kérdőívekkel, fókuszcsoportos vizsgálattal illetve műszeres vizsgálattal egyaránt dolgoznak.
A munkahelyi stressz vizsgálata
Szűcs Edit, Kovács Sándor, Tornai Edit és munkatársaik 2014-ben egy külföldi cég magyar leányvállalatán belül négy osztályt (informatikai, pénzügy, üzemeltetési és HR) vizsgálva figyelte, hogy a milyen stresszorok a jellemzőek. Különböző stresszorcsoportokat alakítottak ki a vizsgálat megkezdése előtt. A tanulmányukból kiderült, hogy míg az üzemeltetéssel foglalkozókat a kellemetlen munkahelyi légkör terheli leginkább, a pénzügyi osztály esetében nincs olyan stresszor, amely kiemelkedően jellemző lenne. A HR – és informatikai osztályt érintik a legjobban a minőségi és mennyiségi, illetve felelősséggel kapcsolatos stresszorok.
Rahe-teszt rövid bemutatása
Rózsa Sándor és munkatársai (2005) a Stressz és megküzdés kérdőívvel szerzett hazai eredményeiben közölték, hogy a Rahe- féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív (Rahe és Tolles, 2002) hazai adaptációja eredményes volt. Megbízhatósága jónak tekinthető a pszichometriai elemzések tükrében. Sor került a Derogatis-féle Tünetlista felvételére is. A vizsgálatuk 152 elemszámú volt, melyből 91 nő, 61 férfi. „A stresszkutatásokban újszerű, a stressz és a megküzdés balanszát jelző Globális Stressz és Megküzdési Index kiváló elemzési és interpretációs lehetőséget biztosít.” Az SCL-90R általános pszichiátriai problémákat jelző mutatóval erős korrelációt mutat. A különféle stresszkezelő programok hatásának, hatékonyságának a vizsgálatára kiválóan alkalmazható a kutatási alkalmazások mellett.
Felhasznált irodalom
Kopp M S, Konkolÿ Thege B, Balog P, Stauder A, Salavecz Gy, Rózsa S, Purebl G, Ádám Sz: Measures of stress in epidemiological research. J Psychosom Res 69 (2010) 211–225
Salavecz, Gy (2008): Munkahelyi Stressz és Egészség in: Kopp Mária szerk: Magyar Lelkiállapot 2008. Semmelweis Kiadó
Csillag, S., Szentkirályi, A. és Szilas, R. (2008):Szervezeti szintű intervenciók a munkahelyi stressz kezelésében. In: Kopp. M. (Ed.): Magyar lelkiállapot 2008. Semmelweis Kiadó, Budapest
Rózsa Sándor(2005): Stressz és megküzdés: A Rahe- féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőívvel szerzett hazai eredmények ismeretetése
Szűcs Edit et al. (2014): A munkahelyi stressz vizsgálata
http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/vasvary/newsletter/07jun/selye.html
http://www.boldog-gyermek.hu/stressz_hattere.html
http://www.munkahelyistresszinfo.hu/a-munkahelyi-stressz-merese/munkahelyi-stressz-kutatas/
http://www.hrportal.hu/download/Kozhasznu%20stresszkutatas.pdf
http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/5.1.5/lazar_husztik_selye.pdf
http://www.stressz.eu/stressz.htm
http://phd.lib.uni-corvinus.hu/656/1/Szilas_Roland_dhu.pdf
http://index.hu/tudomany/2013/05/10/elkeszult_magyarorszag_stresszterkepe/
http://semmelweis.hu/hirek/2014/05/22/kiderult-mitol-es-mennyire-stresszesek-a-magyar-munkavallalok/
http://magyarnarancs.hu/lelek/a_tartos_stressz_halalt_okoz_-_kopp_maria_orvos_pszichologus-70514
http://www.koki.hu/main.php?folderID=895
http://erj.ersjournals.com/content/18/2/420.full.pdf+html
http://www.life.hu/nagystresszteszt/index.html
Egyéb, kapcsolódó tudományos cikkek
Stauder A: Közösségi alapú magatartásorvoslási programok. Az esélyerõsítés hatékony módszerei In: Magyar Lelkiállapot 2008. szerk. Kopp M., Semmelweis Kiadó Budapest, 2008:105-113.
Stauder A.: Stressz és stresszkezelés. In Kállai J. – Varga J. – Oláh A. (szerk): Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina, 2007; 153-176.
Kopp M S, Balog P, Konkolÿ Thege B, Salavecz Gy, Stauder A, Csóka Sz, Bódizs R: A lelki egészség epidemiológiai, pszichofiziológiai vizsgálata és a lelki egészségmegőrzés lehetőségei. Népegészségügy 87,2, 52-58, 2009
Kopp MS, Skrabski Á, Székely A, Stauder A, Williams R ( 2007): Chronic stress and social changes, socioeconomic determination of chronic stress. Annals of NewYork Academy of Sciences. 1113:325-338.