László János (1948- 2015) a pszichológiai tudomány doktora, a szociálpszichológia nemzetközileg is jeles képviselője, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára. Legfőképpen a narratív szociálpszichológiai elmélet megalkotásáról ismert.
Élete, és útja a pszichológia felé
Gimnazista korától kezdve színház rendezői pályára készült, de amikor- igen jó eredménnyel-leérettségizett, nem indult ilyen szak a főiskolán. A Nemzeti Színházban eltöltött két év után az Eötvös Lóránd Tudományegyetemre jelentkezett, pszichológia szakra, mert értelmezése szerint a pszichológia tárgya, maga a lélek; a színház témája is. Annak ellenére, hogy távoli rokona volt Kardos Lajos, aki akkor a Pszichológia Tanszéket vezette, és annak ellenére, hogy a maximális 20 pontból 19,5 ért el a felvételin, nem vették fel. Másodszor is felvételizett, ekkor is elutasították, majd gimnáziumi tanára közbenjárásával nyert végül felvételt az egyetemre. Egyetemi évei alatt folyamatosan dolgozott statisztaként, segédrendezőként a Nemzeti Színház Kamaraszínházában, a mai Katona József Színházban. Végül, harmadéves egyetemistaként választás elé került, hiszen felvették színházrendezői szakra is. A pszichológiát választotta, hogy azt a szakot fejezi be az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (1968-1973), ahol 1974-ben Bölcsészdoktori fokozatot szerzett.
Szociálpszichológiai munkássága és a narratív szociálpszichológia
Kutatási területei közé tartozott a szociális ismeretek szerveződése és reprezentációja, az irodalom pszichológia, a társas viselkedés naiv magyarázatai, a narratív pszichológia, valamint a számítógépes kvalitatív-kvantitatív szövegelemzés.
Az 1980-as években Halász Lászlóval egyetemben László János volt az amerikai-magyar novellaértelmezési pszichológuscsapat tevékeny tagja, és központi szereplője.
1992-ben Gerald Cupcihkkal nemzetközi olvasókönyvet szerkesztettek a művészetpszichológia strukturális elveiről, ahol átfogó és precíz összefoglalást készítettek a művészeti jelrendszerek társadalmi és biológiai beágyazásának elméleti és műértelmezési kereteiről.
Az utóbbi két évtizedben a narratív szociálpszichológiai elmélet megalkotását tűzte ki célul. Mikor segédszínészként játszott a Nemzeti Színházban, fogalmazta meg a kérdést, hogy vajon milyen az emberi élet dramaturgiai megjelenése. Ezt a kérdést továbbgondolva első könyvében (Dráma és előadás, 1979) egy Moliére darabot a befogadók szemszögéből elemezve figyelt meg, hogy milyen a megírt szereplők, és a darabot eljátszó színészek kognitív és érzelmi dinamikája.
A narratív pszichológiai paradigma egy már régebben létező kvalitatív műfaj volt. László János szerint a csoportok és az egyének identitásukat történetek alapján alkotják meg. Erre hozott létre munkatársaival egy szövegelemző rendszert, a NarrCat-ot. A munka keretein belül pszichotematikus modulokat vizsgáltak, azon belül például érzelmi modulokat, melyeket felosztottak ágens és recipiens részre. Fontos megállapítás volt a kutatás eredményeképpen, hogy ha valaki ír valamit egy másik emberről, csoportról, történelmi eseményről, akkor azt azért írja le úgy, hogy hatást gyakoroljon a többiekre. Ezért is vizsgálták, hogy ki, kinek milyen érzelmeket tulajdonít egy szövegen belül. Ezen fontos következtetéseket pedig középiskolák történelemtankönyveinek elemzése alapján vonták le.
Magyar nyelvű művei
- Dráma és előadás (1979). Budapest: Akadémiai Kiadó
- Válogatás a szociális megismerés szakirodalmából (1988). Budapest: Tankönyvkiadó
- Szerep, forgatókönyv, narratívum (1998). Budapest: Scientia Humana
- Társas tudás, elbeszélés, identitás (1999). [Budapest]: Scientia Humana Társulás; [Szentendre] : Kairosz Katolikus Szerkesztők, Kiadók, Kiadványszerkesztők Egyesülete
- A történetek tudománya (2005). Budapest: Új Mandátum
- Történelemtörténetek (2012). Budapest: Akadémiai Kiadó
Idegen nyelvű művei
- Cupchik G. C. and László. J. (1992, eds.). Emerging visions of the aesthetic process: Psychology, semiology and philosophy. Cambridge: Cambridge University Press,
- Goffman, E. (1981). A hétköznapi élet szociálpszichológiája. ’The social psychology of everyday life’. Edited by László, J. Gondolat, Budapest.
- Halász, L. László, J. and Pléh, Cs. (1988). The short story: Cross-cultural studies in reading short stories. Poetics 17:(4-5) pp. 287-303
- László J. (1999). Cognition and representation in literature. The psychology of literary narratives. Akadémiai Kiadó, Budapest
- László, J. (2008). The science of stories. Routledge, London.
- László, J. (2014):.Historical Tales and National Identity: An introduction to narrative social psychology. Routledge, London.
A szerkesztő és a tanár
Igen hosszú ideig (1972-2015) volt az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének aktív szerkesztője. Szerkesztői munkája a hazai közlés tudományos színvonalának növelésében nagy szerepet játszott. A Pécsi Tudományegyetemen felvirágoztatva a hazai pszichológusképzés egy új műhelyét, biztos alapot teremtett a pszichológiai tudományok terjesztéséhez, felemelkedéséhez Magyarországon. Intézetet és Doktori Iskolát alapított, s ezzel otthont adott a narratív pszichológia kutatása számára, amelyet világszerte elismernek. Számos, a hazai tudományos közéletet meghatározó doktorandusz témavezetője volt, nem sok neves kutató büszkélkedhet 23 doktorandusz pályára bocsátásáról, amellett, hogy ő maga is aktív tudós volt. A doktoranduszok képzésében mutatott kiemelkedő eredményeit elismerve választották az Országos Doktori Tanács Elnökévé 2009-ben és 2010-ben. Jelentős számú tagsággal rendelkezett különböző társaságoknál, csupán néhány példa az alábbiakban felsoroltakban:
- A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsának tagja (2001-2008)
- A Pécsi Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi kar Doktori tanácsának elnöke (2001-2015)
- Magyar Pszichológiai Társaság szociálpszichológiai szekciójának titkára (1976-1985)
- Magyar Pszichológiai Társaság Irodalompszichológiai Munkabizottság (1984-1987)
- MTA Pszichológiai Bizottság tagja (1990-2015)
Nemzetközi tagságok
- International Association of Empirical Aesthetics
A társaság alelnöke (1996-1998)
- European Association of Experimental Social Psychology
A társaság Végrehajtó Bizottságának tagja (1990-1996)
- International Association of Empirical Studies of Literature
A társaság elnöke (2000-2002)
- Summer Institute of Political Psychology (Varsó)
A tudományos tanácsadó testület tagja (2001-2015)
Ösztöndíjak és tudományos elismerések
- 1969. vendéghallgatói ösztöndíj a Humbold Egyetemre, 1 hónap
- 1973. Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája, Fődíj
- 1977. MTA Ifjúsági Díj
- 1978. MTA-NAS ösztöndíj az Egyesült Államokba, 5 hónap
- 1987. NAS ösztöndíj Dániába, 2 hónap
- 1991-1992. Heinrich Herz ösztöndíj, Siegeni Egyetem, 7 hónap
- 1996. NIAS ösztöndíj, Wassenaar, Hollandia, 2 hónap
- 1997-2001. Széchenyi Professzori Ösztöndíj
- 2000. Grastyán Ösztöndíj (a JPTE Pszichológiai Doktori Iskola számára)
- 2006. Az év kiemelkedő szellemi alkotása díj, Pécsi Tudományegyetem
- 2006. Kardos Lajos Emlékérem
- 2009. Az év kiemelkedő szellemi alkotása, Pécsi Tudományegyetem
- 2011. Akadémiai díj
- 2011. OTDT Jubileumi Emlékérem
- 2013. Akadémiai Nívódíj
- 2014. Ranschburg Emlékérem
- 2014. Jean-Paul Codol-díj
Források
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=351&cid=142%7CHU
www.narrativpszichologia.pte.hu
Pléh Csaba (2015) Elment a dramaturg. Élet és Irodalom 15. 8.
Fülöp Márta Interjú a 60 éves László Jánossal. Magyar Pszichológiai Szemle2008, 63. 2. 365–380.
Beszélgetés Ehmann Beával, az MTA TTK kutatójával László János kollégájával, aki értékes interjújával jelentős mértékben hozzájárult a szócikk hitelességéhez.